A Csizma sarkan jartunk

Mai napunk a Csizma sarkanak felfedezesevel telt. Ezt a sarkot Salentina-felszigetnek hivjak, es harom pontjan is jartunk. Alabb egy jo terkep, amin nyomon kovetheto az utunk.


Elso nagy elmeny a nyugati partszakaszon egymas kozeleben magasodo torre-k , ortornyok megismerese volt. Ezek az ortornyok a 16. szazadban kezdtek epulni, es rogton, illetve a tovabbi evszazadokban is komoly szerepet jatszottak a parti vedelemben. Fust- es tuzjellel kommunikaltak egymassal. A Napolyi Kiralysag idejen 379 ilyen torre allt, abbol 80 itt a kornyeken.

A Torre Uluzzot kozelrol-tavolrol is megcsodaltuk.



A Torrek utan Gallipoli fele vettuk az iranyt. Gorog eredetu, neve “szep varos”, es tenyleg remlik valami a toriorakrol, hogy tortent itt valami. A varos ovarosi resze egy kicsi szigeten all, amit hid kot ossze a szarazfolddel, a modernebb reszekkel.

Gallipoli – az utikonyv szerint – dolgozo vagy munkas varos, halaszati kozpont, sok-sok halaszcsonakot lattunk mi is szarado halaszhalokkal es mozgo kagyloarusokkal.


Ami miatt nekunk emlekezetes marad, az azonban nem a tortenelmi emlekek, vagy a hofeher homokos strandok, ami jo idoben kaprazatos lehet, hanem ket olyan dolog, amit a kovetkezo blog bejegyzesben fejtunk ki. 

Gallipoli utan irany a felsziget legdelebbi pontja, ahol az Adriai es Ion tenger osszeer: Santa Maria di Leuca. 

Elotte ebedunket egy igazan pompas helyen, egy obol mellett koltottuk el, igaz a szirten levo nagy szelben a pizzasdoboz majdnem Afrikaig repult…


Leucaban egy hatalmas vilagitotorony figyeli a vegtelen kek tengert, a teren pedig szep templom van. A templom mellett egy XVI. Benedek paparol keszult szobor, az elso, amit rola lattunk. 



Leuca utan az olasz barokk fovarosa, Lecce kovetkezett. Sajnos, a korszakot es Leccet szimbolizalo Katedralist eppen restauraljak, de attol meg megizleltunk valamit a barokk tulburjanzasbol.



Leccenek tobb mint 40 temploma van, mi megneztuk meg a Domot es a Santa Chiara templomot, szepek voltak. Legszebbek azonban talan a kicsit utott-kopott tobbszazeves hazak, amik patinajukbol, eleganciajukbol mit sem vesztettek az evtizedek alatt. Pl. egy-egy teraszon siman allhat harom eletnagysagu meszko szobor.


Vacsira nagyon autentikus helyen, nagyon autentikus etelt ettunk: pucciat. Ez egy kisebb pizzafeleseg, amibe Te magad valasztod ki a belevalokat: husgolyotol elkezdve, brokkoliig, tonhalig, spenotig, szaritott es friss paradicsomig, stb., amit osszesutnek. Arra is ra kellett jonnom, hogy sajnos meg rengeteg olasz szot nem ismerek. 



Finom volt, melto bucsu Leccetol.

Advertisements

Il primo giorno… osregi varosokban jartunk!

A mai nap ket csodas varos felfedezesevel telt!

Kiados alvas utan, kilepve s kozepkori szallasunkrol maris Altamura setaloutcajan talaltuk magunkat. Elso dolgunk valami reggeli keritese volt. A Katedralis mellett betevedtunk egy kavezoba, ahol mintha megallt volna az ido. 


Regi, hatvanas evekbeli milio es targyak. Kifelejovet megtudtuk, hogy a kavezo 1832 ota mukodik. Ez aztan a hosszutavu uzletpolitika!!!! Tessek keresni a datumot a kepen!!


Ha mar regmult, Altamura annal is regebbi multra nez vissza. A varos nevezetes arrol, hogy osember maradvanyokat es tobb dinoszaurusz labnyomot talaltak itt. Igy mar megertettuk a kavezoban tucatszamra fellelheto csokidinokat.


Jot setaltunk, es hires altamurai kenyeret vettunk ebedre.

Kb felora autozassal ertunk el a kovetkezo uticelig, Matera varosaig. Ez a Fold egyik legregebb ota folyamatosan lakott varosa, es ertheto is miert. Olyan jellegzetes tufa sziklakon fekszik a varos, hogy telis-tele van barlangokkal. A hatvanas evek elejeig 30 000 ember lakott ezekben a barlanglakasokban, aztan az allam attelepitette oket a modernebb varosreszbe. Ami akkor szegyenfolt volt, most a kornyek fo turista-attrakcioja, meltan.


Egy korabeli barlanglakas korhu berendezessel muzeumkent mukodik es megtekintheto.  Berendezesileg sok hasonlosagot mutat a mi paraszthazainkkal.


A sziklaba vajt epiteszet minden mas, epitett kornyezetet is jellemez. Egy kivetelevel az osses templomuk felig-meddig sziklaba vajt. Jartunk egy olyan sziklatemplomban (Chiesa di Santa Maria d’Idris, ott a lenti kep kozepen a kereszt alatt, tessek megkeresni :-)), ahol a sziklafalakat 12-17 szazadi freskok diszitik.


A varosban orak hosszat lehet bandukolni, lepcsokon fel es le. David enapi aranykopese is innen ered, “Na, most mar kullogjunk a kocsihoz!” De a masik se semmi: ” A tegnapi teszta utan ma ennek vacsira egy kis lasagnet!”

Matera tenyleg nagyon szep volt, nem sok ennyire jellegzetesen sziklara epult es ilyen nagy kiterjedesu varost lattunk eddig.

Jol esett megpihenni az autoban.

Kovetkezo szallasunk, itt 4-et alszunk, egy kisvarosban van, egesz kozel a tengerhez. Tipikus hosszanti epitesu haz. A tulaj szereti a regi cuccokat, regi irogep, imaszek, gitar, giccses Jezus-kep tarkitjak a szobat. A lakashoz egy kicsi kert is tartozik, remelem, azt is kielvezzuk valamikor, bar eleg hus az este…


Vacsira pizzaztunk, dugig ettuk magunkat, sot meg maradt is holnap ebedre.


Ez egy nagyon szep nap volt!

Holnap irany a csizma tenyleges sarka!

Abu Dhabi, avagy az igazi “leesik az állam” pillanat 

Al Ain-t elhagyva kozel 1,5 oras vezetes utan erkeztunk meg Abu Dhabi (ejteni: Abu-Dzabi) varosaba, az Egyesult Arab Emiratusok fovarosaba.

Mar a bevezeto szakasza az autopalyanak is erzekeltette, hogy itt nem egy Dubai fele fekevesztett fejlesztessel fogunk szembe talalkozni. Ezt itt kerem szepen egy vegletekig atgondolt, funkciok szerint megtervezett es ennek megfeleloen kivitelezett varos. Szeles sugarutak, temerdek park, illetve jatszoter, feher homokos strand  kilometer hosszan es az elmaradhatatlan felhokarcolok jellemzik.


Akinek megadatott, hogy San Diego latkepet a Coronado sziget felelol csodalja meg, annak az az erzese tamadhat konnyen, hogy Abu Dhabi latkepet mar latta valahol. Lehet, hogy csak nekunk hasonlitott nagyon a ketto, de az is lehet, hogy ez nem veletlen. 🙂


Az itt lako 1,5 millio ember kiveteles joletnek orvend, hiszen Abu Dhabi rendelkezik az Emiratusokban talalhato olajkeszletek 90%-aval. Ez a jolet a varos minden porcikajaban visszakoszon.

A varos felhokarcoloi nem tornek olyan magasra, mint Dubaiban, de valahogy nagyon egyseges osszkepet adnak a varosnak.


Nem tudjuk, pontosan milyen is a viszony a Dubai es koztuk, de lehet rivalizalas, mert most eppen Dubai lopta el a kinezett ebedlohelyunket, amit az utikonyv is javasolt. :-((

Oda nem mentunk utanuk az ebedert, hanem egy rettento finom eteleket kinalo olasz konyhat futtato ettermet talaltunk back-up megoldaskent. Meg 400 grammos Fiorentina steak is volt Toszkanabol importalva. Az ember az agyat eldobja.

A turank legvegen pedig jott az a pillanat, amikor mar a varostol igy is elegge tatva maradt szankrol, az allunk veglegesen a foldon, illetve itt a feher marvanyon csattant, ugyanis meglatogattuk a Sheikh Zayed Nagymecsetet.

Zayed sejk – az Egyesult Arab Emirsegek alapitoja, Abu Dhabi egykori sejkje – 2001-ben kezdte el epittetni es a fia – a mostani sejk – fejezte be. Kozel 2 milliard USD-be kerult, de mi ez az osszeg ahhoz kepest, hogy Dubai-t 2008-ban 10 milliard USD-vel mentettek meg az osszeomlastol? Zayed sejk az Emirsegekben igazi legenda, nagyon nagy tisztelet ovezi. Ezt semmi sem jelzi jobban, mint a cime a honlapnak, amit az eletenek szenteltek: http://www.ourfatherzayed.ae.

Megadva a rangjat a mecsetnek, szepen mindenkit be is oltoztetnek, amennyiben barmi erkolcstelent latnak kilatszani a biztonsagi szolgalat szigoru szemu emberei.

Mi igy vegeztuk.


Felsorolni is nehez a rekordokat amit az epulet tart, de egyet kiemelnenk. A vilag legnagyobb perzsa szonyegje itt talalhato. 2000 irani holgy 2 even keresztul szotte kezzel. A lenti kep aljan lathato a szonyeg es termeszetesen a terem vegeig er egy darabban.

De azert a csillarok se egyszeruek.


Feher marvannyal van boritva itt majdhogynem minden. Erdemes egy pillantast vetni a lenti kep aljan levo padlon, a marvanyba intarziazott motivumokba.


Sehol egy elcsuszas, sehol egy picit is kiallo reszlet. Egyszeruen meseszep.


Tobb ezer boltiv, 80 kupola, aranyozott oszlopfok. Mindez a pompa megse csapott valahogy giccsbe, hanem az epulet nagyon meltosagteljes tudott maradni.

Zayed sejk rendelkezese szerint ebben a mecsetben lett eltemetve, de ami szimpatikus, hogy nem a ter közepere, hanem egy szinte eszrevehetetlen kis epuletbe a nagymecset mellett. Siremleke nagyon puritan, feher marvany sirko es kozte homokkal van boritva. Rendelkezese szerint a sirjanal a nap 24 orajaban eneklik a Korant. Ez a szerenynek mondhato temetkezes nagyon szimpatikus, mert ha valakinek, akkor neki meg lett volna a lehetosege egy sokkal grandiozusabb es feltunobb helyen levo temetkezesre ezen a mecseten belul.

Mire az epuletet korbejartuk, elkezdett rank esteledni, es az epuletet szerencsenk volt kivilagitott pompajaban is megtekinteni.

Miutan osszeszedtuk a marvanyrol az állunkat, az autoink fele vettuk az iranyt es a repter fele utazva is a nagymecset szepsege körül kavarodtak gondolataink.

Abu Dhabi fergeteges zarasa volt az eddig is felejthetetlen egy hetes kalandozasainknak Omanban es az Emirsegek teruleten. Igazat megvallva az ut elott sokat nem tudtunk errol a tersegrol, de egy hetet itt barangolva, megallapithatjuk, hogy sokkal tobb termeszeti es kulturalis szepseg talalhato itt, mint azt sokan gondoljak.

 

Omani elso elmenyek

Atelve a 2 oras hataratlepesi procedurat nagy nehez beleptunk az Omani Szultansag teruletere. 


Innen 3 oras vezetes utan megerkeztunk a Jabrin erodhoz, ami egy helyi korabeli imam szekhelye volt. 


Elso penzvaltaskor esett csak le, hogy a helyi penz igen csak eros es draga. Ritkan latni ilyen arfolyamokat: 100 EUR 40 Rialt er. 


Folytatva utunkat a Jebel Shams hegyseg fele vettuk az utunkat. Ebben a hegysegben talalhato Oman legmagasabb hegycsucsa ami kozel 3000 m tengerszint feletti magassagig er. 

Itt egy nagyon szep kempingben aludtunk 2000 m magasan, igy este kelloen beburkoloztunk a halozsakunkba, mert kinn igen csak huvos volt. 

Kovetkezo nap a Wadi Ghul Canyonban turaztunk ami az Omani ertelmezese a “Grand Canyonnak”. 7 km turank soran a Canyon oldalaban ellatugattunk egy 1970-es evekben elhagyott faluba ami egyszeruen beepult a meredek sziklafalba. 



A 2000 m magas hegysegbol leereszkedve megallyunk egy datolyapalma ultetvenynel es egy szinten elhagyatott varosnal. Teljesen utopisztikus volt itt setalni, mert a varost az egyik naprol a masikra hagytak el az itt lakok. 

Az omani emberek nagyon nyitottak, kedvesek es az orszaguk pedig eddig csodaszep. 

Most eppen ebedelunk es innen folytatjuk utunkat a mai vegcelunk, a Wahiba sivatag fele, ahol vadkempingezni fogunk. 

Uton Oman fele

Dubait elhagyva tartunk Al Ain varosa fele, ahol elhagyva az Emirsegek teruletet lassan atlepunk Omanba. 


Annyira izgalmas az ut errefele, hogy a legnagyobb attrakcio a tevek a kamionon voltak. 



Amennyiben talalunk netet Omanban, akkor igyekszunk naprakeszek maradni a tura folyaman, mert az izgalmas l Omantol varjuk. 

Ami Dubaiban nem kaphato, az nem letezik…

Tegnap egy Carrefour is megmutatta, hogy elkepeszto felhozatal van itt mindenbol a vilag minden tajarol.  Tenyleg az emberben olyan kep alakul ki, hogy amit itt nem lehet megvenni, az nem letezik. 

Minderre tokeletesen raerositett tegnap az eredeti Uno etterem esete, amit ugy reklamoztak Chicagoban, hogy csak ott lehet enni az eredeti “chicagoi deep dish” pizzat. 

Hat nem….



I remember and demand

Ezzel a szoveggel lepten nyomon talalkoztunk Yerevanban. Ma megtudtuk reszleteiben is, hogy miert.

Egy nagyon megindito muzeumot latogattunk meg, a yerevani Genocidium es Emlekezes Muzeumot.


Mar a kulso emlekmu is nagyon meghato, egy hatalmas nyil, mely kozepen kettevalik, a kisebbik Nyugat-Ormenyorszagot jelkepezi, amit az elso vh utan Torokorszaghoz csatoltak. Mellette 12 bazalt tomb (a torokokhoz csatolt tartomanyok jelkepe) raborul egy orokke ego langra. Korulotte viragok.



Bent egy nagyon szepen osszeallitott es tok jol kovetheto kiallitas mutatja be azokat a borzalmakat, amiket az ormenyek elszenvedtek a torokoktol. Masfel millio ormeny halt meg, a templomok, mukincsek nagy resze elpusztult.


Aki Yerevanban jar, ki ne hagyja ezt a muzeumot!!!

A torokok es a vilag jelentos resze nem ismerte meg el, hogy ami 1915 es 1922 kozott tortent, az nepirtas volt. Az ormenyek most ezt kovetelik, 100 ev elteltevel.



Ezekkel a megindito infokkal bucsuztunk Yerevantol, na meg egy ujabb 9 oras vonatozassal. 

A vonatut legfontosabb emlekei: 1) olyan hoseg volt, hogy eletunkben nem izzadtunk meg tan ennyire, 2) megtanultunk banget jatszani 3) nagyon jot beszelgettunk, 4) a csoport osszes gyomorfertotlenites celjabol beszerzett maradek piaja elfogyott es 5) egy ormeny helyes fiatalemberrel megvitattuk, mennyi kozos van az ormeny-magyar tortenelemben.

Ormenyorszag szep emlek marad.

Tortenelmi utazas

Amig a delelott – kora delutan tura jegyeben telt, addig a keso delutan egyertelmuen egy tortenelmi utazas volt.

Amberd eroditmeny


7 szazadi eroditmeny!!! Ma mar csak eleg romosan all fenn, de meg igy is szep, foleg a korbevevo hegyekkel.

Zvartnots katedralis


A mi szemelyes kedvencunk. A 7. szazadban epitett katedralis a 10. szazadban leomlott, csak romjai lathatok, ezeket talaltak meg a 20. szazadban. Alig nehany oszlop maradt fenn, de azok, es a muzeumban kihelyezett makett alapjan jol lathato, fenykoraban milyen gyonyoru lehetett. Igaz, elkepeszto hoseg volt meg 5 ora utan is, de szivesen setalgattunk volna meg a csendes romok kozott.


A fenti kepen jol lathato az impozans hatter: a hofodte Ararat. Az ormenyek sosem fogjak elfogadni, hogy az ma Torokorszag resze.


Ezen a kepen pedig az a hegy lathato, amit mi megmasztunk 🙂 Az persze Ormenyorszag.

Echmiadzin


Ide par perc alatt elertunk a kocsival. A hoseg meg mindig tart. Echmiadzin egy hatalmas templom es epulet egyuttes, az ormeny keresztenyseg kozpontja, “Vatikanja”. A templomot sajnos felujitas miatt felallvanyoztak, belul viszont igen szep.


Napokkal ezelott jart itt Ferenc papa, az ezt hirdeto, megkoszono orias plakatok szerte lathatok a Yerevan fele vezeto utakon.

Este egy perzsanak gondolt mediterran etteremben vacsoraztunk.

Baku -Tiblisi vonat

Eljott a pillanat, amikor Azerbaijant elhagyva Tiblisi fele vesszuk az iranyt, de nem am autoval s repulovel, hanem ejszakai vonattal. 

A tav kozel 900 km, menetido pedig 14 ora. 

A meglepetesek ott kezdodtek, hogy a vonat legalabb olyan tiszta volt, mint az europai vonatok, volt olvasolampa, dugalj tolteni a kutyuket es meg legkondi is, mar amikor bekapcsoltak. 

Egy szo mint szaz irany Gruzia.