Abu Dhabi, avagy az igazi “leesik az állam” pillanat 

Al Ain-t elhagyva kozel 1,5 oras vezetes utan erkeztunk meg Abu Dhabi (ejteni: Abu-Dzabi) varosaba, az Egyesult Arab Emiratusok fovarosaba.

Mar a bevezeto szakasza az autopalyanak is erzekeltette, hogy itt nem egy Dubai fele fekevesztett fejlesztessel fogunk szembe talalkozni. Ezt itt kerem szepen egy vegletekig atgondolt, funkciok szerint megtervezett es ennek megfeleloen kivitelezett varos. Szeles sugarutak, temerdek park, illetve jatszoter, feher homokos strand  kilometer hosszan es az elmaradhatatlan felhokarcolok jellemzik.


Akinek megadatott, hogy San Diego latkepet a Coronado sziget felelol csodalja meg, annak az az erzese tamadhat konnyen, hogy Abu Dhabi latkepet mar latta valahol. Lehet, hogy csak nekunk hasonlitott nagyon a ketto, de az is lehet, hogy ez nem veletlen. 🙂


Az itt lako 1,5 millio ember kiveteles joletnek orvend, hiszen Abu Dhabi rendelkezik az Emiratusokban talalhato olajkeszletek 90%-aval. Ez a jolet a varos minden porcikajaban visszakoszon.

A varos felhokarcoloi nem tornek olyan magasra, mint Dubaiban, de valahogy nagyon egyseges osszkepet adnak a varosnak.


Nem tudjuk, pontosan milyen is a viszony a Dubai es koztuk, de lehet rivalizalas, mert most eppen Dubai lopta el a kinezett ebedlohelyunket, amit az utikonyv is javasolt. :-((

Oda nem mentunk utanuk az ebedert, hanem egy rettento finom eteleket kinalo olasz konyhat futtato ettermet talaltunk back-up megoldaskent. Meg 400 grammos Fiorentina steak is volt Toszkanabol importalva. Az ember az agyat eldobja.

A turank legvegen pedig jott az a pillanat, amikor mar a varostol igy is elegge tatva maradt szankrol, az allunk veglegesen a foldon, illetve itt a feher marvanyon csattant, ugyanis meglatogattuk a Sheikh Zayed Nagymecsetet.

Zayed sejk – az Egyesult Arab Emirsegek alapitoja, Abu Dhabi egykori sejkje – 2001-ben kezdte el epittetni es a fia – a mostani sejk – fejezte be. Kozel 2 milliard USD-be kerult, de mi ez az osszeg ahhoz kepest, hogy Dubai-t 2008-ban 10 milliard USD-vel mentettek meg az osszeomlastol? Zayed sejk az Emirsegekben igazi legenda, nagyon nagy tisztelet ovezi. Ezt semmi sem jelzi jobban, mint a cime a honlapnak, amit az eletenek szenteltek: http://www.ourfatherzayed.ae.

Megadva a rangjat a mecsetnek, szepen mindenkit be is oltoztetnek, amennyiben barmi erkolcstelent latnak kilatszani a biztonsagi szolgalat szigoru szemu emberei.

Mi igy vegeztuk.


Felsorolni is nehez a rekordokat amit az epulet tart, de egyet kiemelnenk. A vilag legnagyobb perzsa szonyegje itt talalhato. 2000 irani holgy 2 even keresztul szotte kezzel. A lenti kep aljan lathato a szonyeg es termeszetesen a terem vegeig er egy darabban.

De azert a csillarok se egyszeruek.


Feher marvannyal van boritva itt majdhogynem minden. Erdemes egy pillantast vetni a lenti kep aljan levo padlon, a marvanyba intarziazott motivumokba.


Sehol egy elcsuszas, sehol egy picit is kiallo reszlet. Egyszeruen meseszep.


Tobb ezer boltiv, 80 kupola, aranyozott oszlopfok. Mindez a pompa megse csapott valahogy giccsbe, hanem az epulet nagyon meltosagteljes tudott maradni.

Zayed sejk rendelkezese szerint ebben a mecsetben lett eltemetve, de ami szimpatikus, hogy nem a ter közepere, hanem egy szinte eszrevehetetlen kis epuletbe a nagymecset mellett. Siremleke nagyon puritan, feher marvany sirko es kozte homokkal van boritva. Rendelkezese szerint a sirjanal a nap 24 orajaban eneklik a Korant. Ez a szerenynek mondhato temetkezes nagyon szimpatikus, mert ha valakinek, akkor neki meg lett volna a lehetosege egy sokkal grandiozusabb es feltunobb helyen levo temetkezesre ezen a mecseten belul.

Mire az epuletet korbejartuk, elkezdett rank esteledni, es az epuletet szerencsenk volt kivilagitott pompajaban is megtekinteni.

Miutan osszeszedtuk a marvanyrol az állunkat, az autoink fele vettuk az iranyt es a repter fele utazva is a nagymecset szepsege körül kavarodtak gondolataink.

Abu Dhabi fergeteges zarasa volt az eddig is felejthetetlen egy hetes kalandozasainknak Omanban es az Emirsegek teruleten. Igazat megvallva az ut elott sokat nem tudtunk errol a tersegrol, de egy hetet itt barangolva, megallapithatjuk, hogy sokkal tobb termeszeti es kulturalis szepseg talalhato itt, mint azt sokan gondoljak.

 

Advertisements

Al Ain, avagy Zayed sejk szulovarosa

Reggelink elfogyasztasa utan belevetettuk magunkat Al Ain varosaba, amely Abu-Dhabi emirseg resze az Egyesult Arab Emirsegeken belul. A varos nagyon hires es kivetelezett helyzetben van, mert innen szarmazott Zayed sejk, aki 45 evvel ezelott egyesitette a 7 emirseget, amibol letrejott vegul az Egyesult Arab Emirsegek. 

Al Ain nemcsak errol hires, hanem meg a ritkasagszamba meno tevepiacarol is. Itt kezdtuk a napunkat. Ez egy hagyomanyos allatpiac, de nekunk szokatlan volt latni, hogy nem csak kecskeket es teheneket, hanem teveket is adnak-vesznek. 



Innen mentunk Zayed sejk palotajaba, ahol 1966-ig elt, es csak utana tette at a szekhelyet Abu-Dhabi varosaba. Meg ezutan is sokat visszajart ide es sok illusztris vendeget fogadott itt. 


Maga a palota zsenialisan van kialakitva. Nagyon szereny kivulrol, ellenben megis meltosagteljes. Sok az arnyekos resz es a szobak elhelyezese is jol megvalasztott a hoseg elkerulese erdekeben. Maga a sejk 1966-ig eletvitelszeruen elt itt, igy meg az egykori haloszobajat is meg lehetett nezni. 


A kert is nagyon szep, de a sok zold terulet azert mar a mai kor ontozorendszeret dicseri. Akkoriban valoszinuleg meg homok lehetett a fu helyen. 



A sejk palotaja mellett talalhato az Al Ain oazis is, ami kore igazabol a varos epult par szaz evvel ezelott. Nem hiaba a sejk is ismerte az ingatlan valasztas harom alapszabalyat: lokacio, lokacio, lokacio. 

Az oazis bejarata mellett talalhato egy nagyon szep botanikus kert, ahol fantasztikusan es nagyon osszeszedetten mutatjak be az Emirsegekben megtalalhato novenyfajtakat. Itt vegre lathattuk a Frankincense (fenyotomjen) fat is, ami felhasznalasaval keszitettek a tomjent. Ez sokaig az egyik legfobb kereskedelmi termeke volt az itt elo embereknek. 

Az oazisban kozel 15 000 db datolyapalma talalhato es itt egy kis videoban be is mutattak az ugyevezett “falaj” ontozorendszer mukodeset, ami  tobb szaz evvel ezelott szallitotta alagutakban, illetve felszini csatornakban a vizet az oazisokbol, hegyekbol a falvakba. 


Az Omanban kiepitett rendszer kozel 120 km hosszan tudta szallitani a vizet meg a Wahiba sivatagba is, es tobb mint 4000 csatornabol allt. Ez a rendszer ma mar Unesco Vilagorokseg reszet kepezi. A lenti kepen a datolyapalma alatt egy modernkori megfeleloje lathato ennek a csatornanak. 


A varost elhagyva az Emirsegek fovarosa, Abu-Dhabi fele vettuk az iranyt, a 2 x 5 savos autopalyan, ami csak ugy szelte at a homokduneket. 

Abu- Dhabi varosa hatalmas es nagyon pozitiv meglepetes volt szamunkra.

Innen folytatjuk majd az utibeszamolonkat. 

A Karavan uton

Es egy ujabb dobbenetes elmeny!

Muscati varosnezesunk egy rendhagyo varosi setaval folytatodott. Mutrah varosreszbol Old Muscatba setaltunk at, de nem akarhol, hanem at a hegyen, azon az uton, ahol anno a karavanokkal haladtak, amikor meg nem volt autopalya.


Igen, a kep also reszen a szurdokban a mi csoportunk lathato!


A korulmenyekhez az is hozzatartozik, hogy legmelegebb napunk volt, vakito napsutessel, 30 fokkal. Hosiesen birta az utat mindenki, meg a 70 feletti utastarsak is, akik kulon elismerest erdemelnek. Szeretnenk mi is ilyen jo kondiban es eletkedvben lenni senior korunkban 🙂


Jo darabon csak folfele mentunk, pazar kilatassal. Amikor mar ralattunk a tengerparti reszre, akkor elotunt az a tomjentartot abrazolo szobor, ami emleket allit az okori- kozepkori Arabianak, ahol a tomjen fontos termek es exportcikk volt.

Visszafele a tengerparton setaltunk. Kb. 20 eve robbantottak ki a tengerpart melletti szakaszt, es akkor epult meg az autopalya, amin keresztul a ker varosresz mar konnyen atjarhato. Izleses, szep, egyszeru, de megis elegans tengerparti setany ez, rengeteg faval, viraggal.

Ilyen delelott utan mindenkinek jolesett az ebed egy authentic local omani etteremben. A foldon ultunk, kozepre talaltak az eteleket hatalmas kerek talcakrol. Azert kest-villat kaptunk… a helyiek a rizst is kezzel eszik.


Ebed utan autozas kovetkezett vissza a hatarig. Az omani hataratkelo a hatartol vagy 40 kilometerre van, igy ugyan kicsekkoltunk az orszagbol, de megis Omanban aludtunk, Al Ainban egy nagyon extra kis szallodaban.


Elotte eskuvo lehetett, mert nagyon sok helyit lattunk szebbnel szebb szinu hosszu ruhakban, csak ferfiakat, illetve kisfiukat.

Este irani etteremben ettunk, mar amennyire birtunk, mert magunk reszerol dugig vagyunk mar a hussal, rizzsel. Rizsbol itt egy adag annyi, amennyit otthon egy vasarnapi ebednel negyen eszunk.

Holnap mar az utolso nap jon sajnos!

Uton Muscat fele

Csutortok reggel itt ebredtunk:


A latvany mellett szamunkra a tenger meg nem szuno morajlasa marad a legemlekezetesebb. Aludtunk mar tobbszor tengerparton, de ennyire kozel a vizhez meg sosem.

A napfelkeltet ugy tudtuk megcsodalni, hogy eleg volt mezitlab kicsoszogni a vizhez…


Satorbontas es reggeli utan irany Muscat (ejtsd: Maszkat), a fovaros. Ket kisebb megallonk volt, egy nagyszeru fotopontnal, illetve egy mangrove erdo mellett. Ezek a nagyszeru kis fak birjak a sos vizet, ezert tudnak itt is tulelni.


Muscatba beerve eloszor a helyi piacon (souq) idoztunk, itt megvettuk az utolso ajandekokat es szuvenirokat. Szep dolgok voltak.

Muscat harom varosreszbol all: Mutrah, Old Muscat es Tiwi. Ezek regen csak eleg nehezen voltak megkozelithetok, de errol meg hamarosan…

Muscatban van termeszetesen az uralkodo, Qaboos szultan palotaja. 


1970 ota uralkodik, nagyon szeretik, mert stabilitast, joletet hozott az orszagba. Az orszag minden reszet egyenloen fejlesztette, es az Emiratusoktol elteroen nem hivalkodassal, fenyuzessel, hanem jolettel es bekevel akar kitunni az arab orszagok kozul. 

Nincsen utodja, igy nagy kerdes, mi jon utana!

Ras Al Jinz – Teknosparadicsom

Az elozo postunkban remeltuk, hogy szerencsesek leszunk, de most mar allithatjuk, hogy azok voltunk. Annak ellenere, hogy julius az a honap, amikor a legtobben visszaternek es akkor akar 100 db teknoc is lehet egyszerre a parton, most is volt 5 db, aki eppen kint volt. 
Mi ket teknost tudtunk egeszen kozelrol megnezni, amint eppen kipottyantjak tojasaikat, majd hatso, illetve kesobb mellso labaival betemetik a kiasott godrot. Nagyon meghato latvany volt.


A tengeri zold teknosok atlagosan 80 evet elnek es szuletesuk utan eloszor 20-25 evesen ternek vissza erre a partszakaszra a nostenyek feszket asni es tojast rakni. Fantasztikus abba belegondolni, hogy ennyi ido utan is pontosan megtalaljak azt a par szaz meteres partszakaszt, ahol ok jottek vilagra es most rajtuk a sor, hogy lerakjak a tojasaikat. 


Amikor visszaternek, akkor ket hetes idoszakonkent haromszor jonnek ki a partra tojast rakni. A kozbenso ket-ket hetben a kozeli vizekben elnek. 


Miutan haromszor raktak esetenkent 100 db tojast, ujra utra kelnek es majd csak megint harom ev mulva jonnek vissza, amikor megint tojasokat raknak. Ez a korforgas atlagosan 70 eves korukig tart folyamatosan.  

A harom ev alatt, mig uton vannak, kozel 3000 – 4000 km tavolsagot tesznek meg. A mai kor GPS kovetesenek hala, mar rogzitettek errol a partszakaszrol indulo teknosoket Maldiv szigeteknel es Ausztralia partjainal is. 


Majd harom ev eltelte utan visszaternek es tojasokat raknak, es az elet korforgasa megy tovabb. 

Belevetettuk magunkat Omanba… eros folytatas

Oman egyik legfobb termeke a datolya. Delutan meglatogattunk egy olyan boltot, ahol 14 fajta datolya volt, nem beszelve a kulonbozo csokiba martott inyencsegekrol. Volt szaudi es pakisztani fajta is, talan csak azert, hogy a kulonbseget erzekeltesse.


A piac, bolt utan elindultunk a sivatag fele! Hat ez dobbenetes elmeny volt. Vak sotet volt az uton, amit oriasi fekvorendorok tettek meg izgalmasabba. Ezeken szemelyauto siman nem is tud atmenni,  de itt rajtunk kivul persze mindenki terepjaroval jar.


Egy kisebb incidens, valamint elakadas utan megerkeztunk a taborhelyre. Felvertuk a satrakat, megvacsiztunk, es meg megvartuk a Hold feljottet. Gyonyoru volt.


Aztan reggel vegre meglattuk, hol is aludtunk, mivel napfelkeltere felmentunk a szomszedos dune tetejere.


Ilyen helyen nem aludtunk meg eletunkben, az biztos. Amerre szem ellat, homok, amiben terdig supped az ember, ha jarni probal.

Orok elmeny marad!!!
A folytatas is frenetikus volt! Egy vadiba mentunk. A vadi egy olyan folyomeder, amiben csak idoszakosan van viz.


Na ebben viszont mindig van, es furodhettunk is benne. Sot, kuszva-maszva be lehetett menni abba a barlangba is, ahol a forras ered. Ez is szuper volt.


A furdes utan felfrissulve folytattuk az utat. Ebed utan, mar estefele Sur varosaba ertunk. Ez anno is, most is hajoepiteserol es kereskedelmerol volt hires.


Megneztunk par hajot, es felmasztunk tipikusnak mondhato erodbe. Innen az egesz varost es oblot belatni. Mindannyiunknak nagyon tetszett ez a varos, egyszeru, nem hivalkodo epiteszetevel.


Este nagyon klassz kis szallasra ertunk. Kis rafizetessel megusztuk a satorallitast, es remek vacsoraban volt reszunk, helyi hallal!


Most meg megyunk a teknocoket megfigyelni. Itt az Omani-obol es az Indiai ocean talalkozasanal az ev nagyjabol 330 napjan kozel 20 000 db tengeri zoldteknos nosteny jon vissza erre a partszakaszra, hogy kozel 100 db tojast lerakjon.  Este lehetosegunk lesz ezt a folyamatot meglesni egy helyi vezetovel es nagyon bizunk benne, elojonnek a tengerbol :-).

Kovetkezo jelentkezeskor megirjuk, hogy szerencsesek voltunk e. 

Ami Dubaiban nem kaphato, az nem letezik…

Tegnap egy Carrefour is megmutatta, hogy elkepeszto felhozatal van itt mindenbol a vilag minden tajarol.  Tenyleg az emberben olyan kep alakul ki, hogy amit itt nem lehet megvenni, az nem letezik. 

Minderre tokeletesen raerositett tegnap az eredeti Uno etterem esete, amit ugy reklamoztak Chicagoban, hogy csak ott lehet enni az eredeti “chicagoi deep dish” pizzat. 

Hat nem….



Dubai – Dubai

Mai napunk Dubai jegyeben telt. Egesz nap ezt az orult varost jartuk, gyalog, illetve tobbnyire kocsival. Itt nem divat a gyaloglas, mindenki autoval jar…
Eszement forgalom van. Az autok hatalmasak, olcso a benzin. Mindezek ellenere viszonylag konnyu parkolni es legtobb helyen ingyenes is.


Indulo allomasunk Dubai legujabb szimboluma, a Burj Khalifa epulete. Ez a hat eve atadott epulet 828 meterevel a vilag legmagasabb epulete. A lift egy perc alatt feler a 124. Emeleten levo latogato teraszra, ahonnan a latvany egyedulallo.


Innen az Iszlam Muzeumba mentunk, majd ebed utan ujabb jellegzetes epitmenyeket neztunk meg, a palmaszigetet, az annak csucsan levo szallodat, valamint Dubai masik szimbolumat, a Burj al Arab 7 csillagos szallodat, ami egy vitorlasra emlekeztet.



Dubai egesziben olyan, mint egyetlen giganagy shopping center. Hihetelen boltokkal es szolgaltatasokkal. Ami itt nem kaphato, az nem is letezik.


Lehet szeretni – nem szeretni Dubait. Teny, hogy a kornyezetvedelmet mint fogalmat nem ismerik, nonszensz, hogy sicentrum mukodik a sivatag kozepen levo bevasarlo kozpontban, illetve minden arrol szol, hogy penzt koltsenek az emberek, de az is igaz, hogy hihetelenul izgalmas, vibralo hely.


Giccs ide vagy oda, a nap fenypontja az esti szokokut latvanyossag volt, hatterben a Burj Khalifaval, es Enriqe zenejevel.


A nap zarasakent egy afgan etteremben vacsiztunk, egyszeru am annal finomabb nyarsakat, rizzsel, salataval, humusszal.

Annyi bizonyos, ebbe a napba tobb nem fert volna bele. Holnap irany Oman, ott masfajta elmenyek varnak rank.

Hidegbol Melegbe

Most hogy vegig a havat vartuk eddig a telen, almodoztunk a feher Karacsonyrol, a kozos szankozasokrol a gyerekekkel tegnap vegre leesett 20 cm ho Nagykovacsiban. 


Es mindez pont akkor tortent amikor mi utnak indulunk. 

Hidegbol Melegbe.