Szent Miklos puspok, a nyolcas szam buvkoreben epult var es ket ujabb festoi kisfalu jutott mara. 

Ma reggel, mivel idejekoran tudtunk indulni, egy kis kiterovel leugrottunk a tengerhez, hogy a gyerekek az elmaradhatatlan kagylogyujtogetes iranti szenvedelyuknek is hodolni tudjanak. Maga a partszakasz bajosan elhagyatott volt, igy marciusban. Sargas homok, kristalytiszta tenger, valamennyi noveny es az elmaradhatatlan fakerites. 

Reggeli masodik allomasunk Polignano a Mare varoska volt. Ez a varoska kedvelt udulo- es kirandulo varos a Bariban lakok szamara. Valoszinuleg tortenelmi jelentosegenel sokkal fontosabb festoi fekvese. Hatalmas sziklakon epult varos. Egy kilatoteraszrol lenezve mi is azt tapasztaltuk, hogy lent a tenger tarajos hullamokat vet es nyaldossa a sziklakat, valamint a megbuvo sok-sok barlangot.


Itt keszult rolunk egy csaladi foto is, nyari hangulatban…


Polignano utan rovid megallas kovetkezett Traniban, amit Puglia gyongyszemenek tartanak. Ez a varos is a tenger mellett fekszik, katedralisa kozvetlenul a tengerparton magasodik. Eloterben a vitorlas kikoto arbocai ringatoznak, szoval nem rossz latvany.


Itt fogyasztottuk el mai egyszeru ebedunket, pugliai specialitast: focacciat. Ez a bar is mar vagy szaz eve mukodik… kedvesek, mosolygosak voltak ez eladok, megkerdeztek honnan jottunk, ajandek sutit adtak, szoval megint radobbentunk arra, hogy turistakkal, vendegekkel foglalkozni, egyaltalan barmilyen szolgaltatast nyujtani csakis igy szabad, igy erdemes. Es akkor lesz is tobbgeneracios uzlet belole.

Trani utan egy oras autozas kovetkezett. Ez is elmeny a javabol: amerre szem ellat olajfaligetek nehol egy-egy epebb, romosabb trulloval. Ha Puglia, akkor nekunk ez a kep egetodik be a memoriankba, az olajfak csendes meltosagteljes egyuttese, viragzo gyumolcsfakkal, mezei viragokkal. Valahogy itt is azt erezni, hogy ezek a fak vagy szaz eve ott allnak, es ott fognak allni szaz ev mulva is… 

Ezen a szepseges, jellegzetes helyen orokitettuk meg kedves es huseges utastarsunkat, Pandat, ime:


A delutani programpontunkat nagyon vartuk, ez felcsigazta a gyerekeket is. Egy misztikus kastelyt latogattunk meg: Castel del Montet. Del-Olaszorszag egyik legtobbet vitatott tortenelmi emleke, ugyanis nem tudni miert, milyen celbol epitettek. Ami bizonyos, hogy II. Frigyes epittette a 13. szazadban, alaprajza nyolcszog, aminek csucsain nyolc szinten nyolcszogu torony emelkedik. Minden a nyolcas szam es a tokeletes szimmetria jegyeben epult.


Ellenben elhelyezkedese, sot ez a szokatlan alaprajz sem utal arra, hogy vedelmi funkciot szantak volna neki, valoszinuleg soha nem is laktak. Konyhaja sem volt.

Frigyesunk velhetoen a keresztes haborukban kapott ihletet, mind az alaprajz, mind a furdoszobak (ebben a korban kimondottan csak az arabok fektettek nagy hangsulyt a tisztasagra) irant, es legvaloszinubb magyarazat a kastely letrejottere, hogy Frigyes igy tisztelgett a matematika-geometria torvenyszerusegei, illetve a vegtelen-tokeletes isteni, valamint a veges-tokeletlen emberi alkotas, es e ketto kapcsolata elott.

Hat ezen lehet toprengeni…

Irany utolso allomasunk: Bari.

Ezt azert mar lightosabbra vettuk. Egyreszt a gyerekek megkaptak az egesz nap vart fagyit, masreszt Mikulas, azaz Szent Miklos puspok sirjat is megneztuk. Na errol egy kicsit bovebben…


Hittanos tanulmanyainkbol mi is tudtuk, hogy “Mikulas” Myra puspoke volt es vertanuhalalt halt valamikor a 4. szazadban. 1087-ben a legendak szerint kereskedok szereztek meg Miklos maradvanyait, amit Roma erintesevel Bariba hoztak s elkezdtek egy impozans kriptat s templomot epiteni, ahol a “Mikulas” maradvanyai ma is megtalalhatoak. A templom 100 evig epult. A felujitasok soran szerencsere eltunttetek a barokk tulburjanzasokat, melynek koszonhetoen nagyon szep egyszeru, letisztult a templombelso. 


Szent Miklos puspokot a katolikus es az ortodox vallas is tiszteli, igy szamos szlav turistanak is nepszeru zarandokhelye, annyira, hogy 2003-ban Putin is meglatogatta a templomot, melyet emlektabla jelez…


Pugliai ot napunkat sajat fuzesu vacsoraval zartuk.

Holnap reggel pakolas es irany a repter, ahol repulore szallunk s romai atszallassal erkezunk Budapestre. 

Harmadik nap, avagy egy kozepkori adocsalasbol epult varos, na meg a cseppkobarlang. 

Reggel a kis falunkban, ahol lakunk, sikeresen kifosztottuk a pekseget a negy darab croissant igenyunkkel. Ugy latszik, a turistakat csak majus utanra varjak.  A kis lakasunkat mar nagyon belaktuk, es az elsore meg eleg giccsesnek tuno berendezest is teljesen megszoktuk. 


Reggeli utan bevagodtunk a kis Fiat Pandankba, aminek az egytelen hibaja talan az, hogy nem tuzpiros, hanem olyan “semmilyenszurke”. Ezen tullendulve be kell valljuk, hogy meglepoen kenyelmes es praktikus. Lassan lesz az autorol is kep, mert megerdemli. Nagyon husegesen falja a pugliai kilometereket alattunk. 

Elso allomasunk a Grotte di Castellana cseppkobarlang volt. Itt a napi harom elerheto idopontbol az elso, delelott 10 oras csoportot celoztuk meg. Marciust irvan, most csak napi harom csoport megy, de nyaron ez a szam felkuszik bizony napi 15 csoportra is. Most meg csak olasz nyelvu idegenvezetes volt elerheto, igy a csoportunkban levo olasz, romai (ma megtudtuk, hogy ok nem olaszok, hanem romaiak), spanyol, roman, nemet, francia csoporttarsainkkal egyutt be kellett ernunk az idegenvezetonk csodalatosan csengo olasz idegenvezetesevel. Nekunk szerencsenk volt, mert Marcsi szakertoen tolmacsolt minden negyedik- otodik szot, amit ki tudott venni az idegenvezetonk porgo beszedebol. 

Maga a barlang valami fenomenalis! 

1938-ban fedeztek fel es azota, meg mindig feltarasok soran terkepezik fel a teljes barlagrenszert. Jelenleg a barlangnak kozel harom kilometeres szakasza latogathato, de a nyito terem, aminek a neve: La Grave, mar onmagaban megallja a helyet mint nevezetesseg. 


Innen meg 1,5 km-t setaltunk a kellemes 18 fokban es az egy ido utan igen izzaszto 95%-os paratartalomban a hires feher csarnokig, ami egyedulallo a Foldon. Itt a cseppkovek nem a jellegzetes sargas szinuek, hanem majdhogynem hofeherek. A latvany tobb volt, mint pazar!!!

A cseppkovek 200 ev alatt nonek 1cm-t, igy belegondolni is felelmetes, hogy hany millio ev kellett a lenti kephez “osszeallt” cseppkoveknek. 


A barlangbol kierve a szaritkozas utjara leptunk, ami a kellemes 20 fokos szellonek hala gyorsan ment. Pandankba bevagodva Alberobello fele vettuk az iranyt. 

Alberobello “szep fas ligetet” jelent es az 1600-as evekben II. Giangirolamo di Acquaviva gróf nevezte el igy, hogy vonzobba tegye az ide betelepuloknek. A grof uralkodasa alatt a varos nagyon gyorsan fejlodott, ami a grofunk meglehetosen sikeres adocsalasi manoverenek is koszonheto volt. Az akkori torvenyek szerint, csak fix epitmenyek utan kellett a huberuraknak adot fizetni a napolyi kiraly fele. Grofunk gondolt egyet, es az alattvaloit megtanitotta kohazakat habarcs nelkul felepiteni. A koveket csak a sulyuk tartotta egymason, es igy, sok kicsi kuptetos epulet nott ki a foldbol. Igy szulettek meg a trullik, amiket az adoszedok erkezese elott gondosan elbontottak, majd tavozasuk utan szepen ujraraktak. 

Igy, amikor arra jartak a kiraly adoszedoi, az elbontott hazak csak elhagyott kokupacnak tuntek.


Igy ment ez addig, amig a grofunkat a szomszedos huberur feltekenysegbol be nem panaszolta a sajatos adofizetesi szokasa miatt a kiralynal. Ezutan a grof bortonbe, a trullik pedig az UNESCO Vilagoroksegi listaba vonultak. 


Ebedunk elfogyasztasa utan nekivagtunk az Itra volgyenek (Valle d’Itra), Ostuni fele. Maga a volgy nagyon szep es megdobbentoen kiepult. Joforman minden egyes negyzetcentimeter muvelesben van. Megszamlalhatatlanul sok olajfaliget -Olaszorszag olivaolajanak a 80%-a Pugliabol szarmazik -, es szolofoldek sokasaga mellett haladtunk el. A pugliai vorosborokat mar jo ideje a legjobb olasz vorosborok kozott tartjak szamon. Szo mi szo, en is egy helyi bort kortyolgatva “vetem papirra” ezen sorokat. 

Az elso allomasunk Locorotondo volt, ahol egy oras rovid seta alatt vagy otszor eltevedtunk az ovaros keskeny utcainak sokasagaban.


Minden haz csupa feherre volt meszelve, ami adott egy csoppnyi bajt ennek a kis varoskanak. Meg marciusban nem voltak kint a muskatlisladak, de megdobbentoen giccses lehet itt nyaron, a feher falak es a piros muskatlik osszhangja.


Innen hazafele tartva megalltunk setalni es vacsorazni Ostuniban. Ezt a varost a feher varosnak is hivjak, es a fekvese is meglehetosen pazar. Kozel az Adriai tengerhez egy dombteton helyezkedik el. 

Locorotondo utan azt hittuk, hogy a keskeny utcak labirintusat nem lehet tovabb fokozni. Amikor nyakunkba vettuk a varost, nagyon gyorsan radobbentunk, mennyire rosszul is gondoltuk mi ezt. 


A varos a maga 32 000 lakossagaval nagynak szamit a kornyeken. Tortenelme pedig, a legendak szerint a kokorszakig vezetheto vissza, de az mar biztos tenyek alapjan kijelentheto, hogy az elso pun haboruban az akkori varos elpusztult. 

A gyerekek, akik eddig fantasztikusan birtak a nap forgatagat, itt mar kezdtek eltikkadni, igy egy gyors vacsora utan haza- illetve  nyugovora tertunk.