Gallipoli… avagy kamaszkorom ket emleke visszakoszon!

Gallipoli kedves emlekeket idezett fel “regmult” lanykorombol.

Az egyiket az ovarosba menet rogton kiszurtuk: Pavel Nedved fan-club Gallipoliban! Ket szolid tabla figyelmeztetett ra 🙂



Dobbenet. Hogy mi koze lehetett Gallipolihoz, nem tudom, hiszen Roma es Torino is eleg messze van innen, de azert jo erzes ilyet latni a vilag vege utan kettovel…

Itt kulon meg kell emlekeznem ferjecskemrol, aki a kepek kedveert extra kort ment az ossze-vissza egyiranyu utakon. Grazie!

A masik emlekem, a fagyizas. A gyerekeknek valoszinuleg ez volt a legnagyobb elmeny, mar tegnap nyaggattak vele. Ma viszont jo ido volt, napkozben mar kabat sem kellett, csak kellett talalnunk egy fagyizot, ami igy marciusban mar mukodik…

Szerencsevel jartunk, igy a csaladi beke is megmaradt.

Itt a szokasos tolcseres fagyi mellett lehetett edes briosban is kerni a fagyit. Utoljara ilyet Sziciliaban lattam es ettem 1995-ben… Jaj de regen volt. De ezek szerint bizonyos dolgok nem valtoznak!


A Csizma sarokrol annyit meg el kell mondani, hogy itt csendesebben folyik az ido, ahogy olvastuk valahol: “itt meg erteke van a percnek”. Raadasul igy, hogy ennyire szezon elott vagyunk, alig vannak turistak, sehol sincs tomegnyomor,  valogathatunk a parkolohelyek kozott, ami nagy szo az olasz varosokat ismerve.

Maskor is jovunk tavasszal!

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s