Abu Dhabi, avagy az igazi “leesik az állam” pillanat 

Al Ain-t elhagyva kozel 1,5 oras vezetes utan erkeztunk meg Abu Dhabi (ejteni: Abu-Dzabi) varosaba, az Egyesult Arab Emiratusok fovarosaba.

Mar a bevezeto szakasza az autopalyanak is erzekeltette, hogy itt nem egy Dubai fele fekevesztett fejlesztessel fogunk szembe talalkozni. Ezt itt kerem szepen egy vegletekig atgondolt, funkciok szerint megtervezett es ennek megfeleloen kivitelezett varos. Szeles sugarutak, temerdek park, illetve jatszoter, feher homokos strand  kilometer hosszan es az elmaradhatatlan felhokarcolok jellemzik.


Akinek megadatott, hogy San Diego latkepet a Coronado sziget felelol csodalja meg, annak az az erzese tamadhat konnyen, hogy Abu Dhabi latkepet mar latta valahol. Lehet, hogy csak nekunk hasonlitott nagyon a ketto, de az is lehet, hogy ez nem veletlen. 🙂


Az itt lako 1,5 millio ember kiveteles joletnek orvend, hiszen Abu Dhabi rendelkezik az Emiratusokban talalhato olajkeszletek 90%-aval. Ez a jolet a varos minden porcikajaban visszakoszon.

A varos felhokarcoloi nem tornek olyan magasra, mint Dubaiban, de valahogy nagyon egyseges osszkepet adnak a varosnak.


Nem tudjuk, pontosan milyen is a viszony a Dubai es koztuk, de lehet rivalizalas, mert most eppen Dubai lopta el a kinezett ebedlohelyunket, amit az utikonyv is javasolt. :-((

Oda nem mentunk utanuk az ebedert, hanem egy rettento finom eteleket kinalo olasz konyhat futtato ettermet talaltunk back-up megoldaskent. Meg 400 grammos Fiorentina steak is volt Toszkanabol importalva. Az ember az agyat eldobja.

A turank legvegen pedig jott az a pillanat, amikor mar a varostol igy is elegge tatva maradt szankrol, az allunk veglegesen a foldon, illetve itt a feher marvanyon csattant, ugyanis meglatogattuk a Sheikh Zayed Nagymecsetet.

Zayed sejk – az Egyesult Arab Emirsegek alapitoja, Abu Dhabi egykori sejkje – 2001-ben kezdte el epittetni es a fia – a mostani sejk – fejezte be. Kozel 2 milliard USD-be kerult, de mi ez az osszeg ahhoz kepest, hogy Dubai-t 2008-ban 10 milliard USD-vel mentettek meg az osszeomlastol? Zayed sejk az Emirsegekben igazi legenda, nagyon nagy tisztelet ovezi. Ezt semmi sem jelzi jobban, mint a cime a honlapnak, amit az eletenek szenteltek: http://www.ourfatherzayed.ae.

Megadva a rangjat a mecsetnek, szepen mindenkit be is oltoztetnek, amennyiben barmi erkolcstelent latnak kilatszani a biztonsagi szolgalat szigoru szemu emberei.

Mi igy vegeztuk.


Felsorolni is nehez a rekordokat amit az epulet tart, de egyet kiemelnenk. A vilag legnagyobb perzsa szonyegje itt talalhato. 2000 irani holgy 2 even keresztul szotte kezzel. A lenti kep aljan lathato a szonyeg es termeszetesen a terem vegeig er egy darabban.

De azert a csillarok se egyszeruek.


Feher marvannyal van boritva itt majdhogynem minden. Erdemes egy pillantast vetni a lenti kep aljan levo padlon, a marvanyba intarziazott motivumokba.


Sehol egy elcsuszas, sehol egy picit is kiallo reszlet. Egyszeruen meseszep.


Tobb ezer boltiv, 80 kupola, aranyozott oszlopfok. Mindez a pompa megse csapott valahogy giccsbe, hanem az epulet nagyon meltosagteljes tudott maradni.

Zayed sejk rendelkezese szerint ebben a mecsetben lett eltemetve, de ami szimpatikus, hogy nem a ter közepere, hanem egy szinte eszrevehetetlen kis epuletbe a nagymecset mellett. Siremleke nagyon puritan, feher marvany sirko es kozte homokkal van boritva. Rendelkezese szerint a sirjanal a nap 24 orajaban eneklik a Korant. Ez a szerenynek mondhato temetkezes nagyon szimpatikus, mert ha valakinek, akkor neki meg lett volna a lehetosege egy sokkal grandiozusabb es feltunobb helyen levo temetkezesre ezen a mecseten belul.

Mire az epuletet korbejartuk, elkezdett rank esteledni, es az epuletet szerencsenk volt kivilagitott pompajaban is megtekinteni.

Miutan osszeszedtuk a marvanyrol az állunkat, az autoink fele vettuk az iranyt es a repter fele utazva is a nagymecset szepsege körül kavarodtak gondolataink.

Abu Dhabi fergeteges zarasa volt az eddig is felejthetetlen egy hetes kalandozasainknak Omanban es az Emirsegek teruleten. Igazat megvallva az ut elott sokat nem tudtunk errol a tersegrol, de egy hetet itt barangolva, megallapithatjuk, hogy sokkal tobb termeszeti es kulturalis szepseg talalhato itt, mint azt sokan gondoljak.

 

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s