Szent Miklos puspok, a nyolcas szam buvkoreben epult var es ket ujabb festoi kisfalu jutott mara. 

Ma reggel, mivel idejekoran tudtunk indulni, egy kis kiterovel leugrottunk a tengerhez, hogy a gyerekek az elmaradhatatlan kagylogyujtogetes iranti szenvedelyuknek is hodolni tudjanak. Maga a partszakasz bajosan elhagyatott volt, igy marciusban. Sargas homok, kristalytiszta tenger, valamennyi noveny es az elmaradhatatlan fakerites. 

Reggeli masodik allomasunk Polignano a Mare varoska volt. Ez a varoska kedvelt udulo- es kirandulo varos a Bariban lakok szamara. Valoszinuleg tortenelmi jelentosegenel sokkal fontosabb festoi fekvese. Hatalmas sziklakon epult varos. Egy kilatoteraszrol lenezve mi is azt tapasztaltuk, hogy lent a tenger tarajos hullamokat vet es nyaldossa a sziklakat, valamint a megbuvo sok-sok barlangot.


Itt keszult rolunk egy csaladi foto is, nyari hangulatban…


Polignano utan rovid megallas kovetkezett Traniban, amit Puglia gyongyszemenek tartanak. Ez a varos is a tenger mellett fekszik, katedralisa kozvetlenul a tengerparton magasodik. Eloterben a vitorlas kikoto arbocai ringatoznak, szoval nem rossz latvany.


Itt fogyasztottuk el mai egyszeru ebedunket, pugliai specialitast: focacciat. Ez a bar is mar vagy szaz eve mukodik… kedvesek, mosolygosak voltak ez eladok, megkerdeztek honnan jottunk, ajandek sutit adtak, szoval megint radobbentunk arra, hogy turistakkal, vendegekkel foglalkozni, egyaltalan barmilyen szolgaltatast nyujtani csakis igy szabad, igy erdemes. Es akkor lesz is tobbgeneracios uzlet belole.

Trani utan egy oras autozas kovetkezett. Ez is elmeny a javabol: amerre szem ellat olajfaligetek nehol egy-egy epebb, romosabb trulloval. Ha Puglia, akkor nekunk ez a kep egetodik be a memoriankba, az olajfak csendes meltosagteljes egyuttese, viragzo gyumolcsfakkal, mezei viragokkal. Valahogy itt is azt erezni, hogy ezek a fak vagy szaz eve ott allnak, es ott fognak allni szaz ev mulva is… 

Ezen a szepseges, jellegzetes helyen orokitettuk meg kedves es huseges utastarsunkat, Pandat, ime:


A delutani programpontunkat nagyon vartuk, ez felcsigazta a gyerekeket is. Egy misztikus kastelyt latogattunk meg: Castel del Montet. Del-Olaszorszag egyik legtobbet vitatott tortenelmi emleke, ugyanis nem tudni miert, milyen celbol epitettek. Ami bizonyos, hogy II. Frigyes epittette a 13. szazadban, alaprajza nyolcszog, aminek csucsain nyolc szinten nyolcszogu torony emelkedik. Minden a nyolcas szam es a tokeletes szimmetria jegyeben epult.


Ellenben elhelyezkedese, sot ez a szokatlan alaprajz sem utal arra, hogy vedelmi funkciot szantak volna neki, valoszinuleg soha nem is laktak. Konyhaja sem volt.

Frigyesunk velhetoen a keresztes haborukban kapott ihletet, mind az alaprajz, mind a furdoszobak (ebben a korban kimondottan csak az arabok fektettek nagy hangsulyt a tisztasagra) irant, es legvaloszinubb magyarazat a kastely letrejottere, hogy Frigyes igy tisztelgett a matematika-geometria torvenyszerusegei, illetve a vegtelen-tokeletes isteni, valamint a veges-tokeletlen emberi alkotas, es e ketto kapcsolata elott.

Hat ezen lehet toprengeni…

Irany utolso allomasunk: Bari.

Ezt azert mar lightosabbra vettuk. Egyreszt a gyerekek megkaptak az egesz nap vart fagyit, masreszt Mikulas, azaz Szent Miklos puspok sirjat is megneztuk. Na errol egy kicsit bovebben…


Hittanos tanulmanyainkbol mi is tudtuk, hogy “Mikulas” Myra puspoke volt es vertanuhalalt halt valamikor a 4. szazadban. 1087-ben a legendak szerint kereskedok szereztek meg Miklos maradvanyait, amit Roma erintesevel Bariba hoztak s elkezdtek egy impozans kriptat s templomot epiteni, ahol a “Mikulas” maradvanyai ma is megtalalhatoak. A templom 100 evig epult. A felujitasok soran szerencsere eltunttetek a barokk tulburjanzasokat, melynek koszonhetoen nagyon szep egyszeru, letisztult a templombelso. 


Szent Miklos puspokot a katolikus es az ortodox vallas is tiszteli, igy szamos szlav turistanak is nepszeru zarandokhelye, annyira, hogy 2003-ban Putin is meglatogatta a templomot, melyet emlektabla jelez…


Pugliai ot napunkat sajat fuzesu vacsoraval zartuk.

Holnap reggel pakolas es irany a repter, ahol repulore szallunk s romai atszallassal erkezunk Budapestre. 

Harmadik nap, avagy egy kozepkori adocsalasbol epult varos, na meg a cseppkobarlang. 

Reggel a kis falunkban, ahol lakunk, sikeresen kifosztottuk a pekseget a negy darab croissant igenyunkkel. Ugy latszik, a turistakat csak majus utanra varjak.  A kis lakasunkat mar nagyon belaktuk, es az elsore meg eleg giccsesnek tuno berendezest is teljesen megszoktuk. 


Reggeli utan bevagodtunk a kis Fiat Pandankba, aminek az egytelen hibaja talan az, hogy nem tuzpiros, hanem olyan “semmilyenszurke”. Ezen tullendulve be kell valljuk, hogy meglepoen kenyelmes es praktikus. Lassan lesz az autorol is kep, mert megerdemli. Nagyon husegesen falja a pugliai kilometereket alattunk. 

Elso allomasunk a Grotte di Castellana cseppkobarlang volt. Itt a napi harom elerheto idopontbol az elso, delelott 10 oras csoportot celoztuk meg. Marciust irvan, most csak napi harom csoport megy, de nyaron ez a szam felkuszik bizony napi 15 csoportra is. Most meg csak olasz nyelvu idegenvezetes volt elerheto, igy a csoportunkban levo olasz, romai (ma megtudtuk, hogy ok nem olaszok, hanem romaiak), spanyol, roman, nemet, francia csoporttarsainkkal egyutt be kellett ernunk az idegenvezetonk csodalatosan csengo olasz idegenvezetesevel. Nekunk szerencsenk volt, mert Marcsi szakertoen tolmacsolt minden negyedik- otodik szot, amit ki tudott venni az idegenvezetonk porgo beszedebol. 

Maga a barlang valami fenomenalis! 

1938-ban fedeztek fel es azota, meg mindig feltarasok soran terkepezik fel a teljes barlagrenszert. Jelenleg a barlangnak kozel harom kilometeres szakasza latogathato, de a nyito terem, aminek a neve: La Grave, mar onmagaban megallja a helyet mint nevezetesseg. 


Innen meg 1,5 km-t setaltunk a kellemes 18 fokban es az egy ido utan igen izzaszto 95%-os paratartalomban a hires feher csarnokig, ami egyedulallo a Foldon. Itt a cseppkovek nem a jellegzetes sargas szinuek, hanem majdhogynem hofeherek. A latvany tobb volt, mint pazar!!!

A cseppkovek 200 ev alatt nonek 1cm-t, igy belegondolni is felelmetes, hogy hany millio ev kellett a lenti kephez “osszeallt” cseppkoveknek. 


A barlangbol kierve a szaritkozas utjara leptunk, ami a kellemes 20 fokos szellonek hala gyorsan ment. Pandankba bevagodva Alberobello fele vettuk az iranyt. 

Alberobello “szep fas ligetet” jelent es az 1600-as evekben II. Giangirolamo di Acquaviva gróf nevezte el igy, hogy vonzobba tegye az ide betelepuloknek. A grof uralkodasa alatt a varos nagyon gyorsan fejlodott, ami a grofunk meglehetosen sikeres adocsalasi manoverenek is koszonheto volt. Az akkori torvenyek szerint, csak fix epitmenyek utan kellett a huberuraknak adot fizetni a napolyi kiraly fele. Grofunk gondolt egyet, es az alattvaloit megtanitotta kohazakat habarcs nelkul felepiteni. A koveket csak a sulyuk tartotta egymason, es igy, sok kicsi kuptetos epulet nott ki a foldbol. Igy szulettek meg a trullik, amiket az adoszedok erkezese elott gondosan elbontottak, majd tavozasuk utan szepen ujraraktak. 

Igy, amikor arra jartak a kiraly adoszedoi, az elbontott hazak csak elhagyott kokupacnak tuntek.


Igy ment ez addig, amig a grofunkat a szomszedos huberur feltekenysegbol be nem panaszolta a sajatos adofizetesi szokasa miatt a kiralynal. Ezutan a grof bortonbe, a trullik pedig az UNESCO Vilagoroksegi listaba vonultak. 


Ebedunk elfogyasztasa utan nekivagtunk az Itra volgyenek (Valle d’Itra), Ostuni fele. Maga a volgy nagyon szep es megdobbentoen kiepult. Joforman minden egyes negyzetcentimeter muvelesben van. Megszamlalhatatlanul sok olajfaliget -Olaszorszag olivaolajanak a 80%-a Pugliabol szarmazik -, es szolofoldek sokasaga mellett haladtunk el. A pugliai vorosborokat mar jo ideje a legjobb olasz vorosborok kozott tartjak szamon. Szo mi szo, en is egy helyi bort kortyolgatva “vetem papirra” ezen sorokat. 

Az elso allomasunk Locorotondo volt, ahol egy oras rovid seta alatt vagy otszor eltevedtunk az ovaros keskeny utcainak sokasagaban.


Minden haz csupa feherre volt meszelve, ami adott egy csoppnyi bajt ennek a kis varoskanak. Meg marciusban nem voltak kint a muskatlisladak, de megdobbentoen giccses lehet itt nyaron, a feher falak es a piros muskatlik osszhangja.


Innen hazafele tartva megalltunk setalni es vacsorazni Ostuniban. Ezt a varost a feher varosnak is hivjak, es a fekvese is meglehetosen pazar. Kozel az Adriai tengerhez egy dombteton helyezkedik el. 

Locorotondo utan azt hittuk, hogy a keskeny utcak labirintusat nem lehet tovabb fokozni. Amikor nyakunkba vettuk a varost, nagyon gyorsan radobbentunk, mennyire rosszul is gondoltuk mi ezt. 


A varos a maga 32 000 lakossagaval nagynak szamit a kornyeken. Tortenelme pedig, a legendak szerint a kokorszakig vezetheto vissza, de az mar biztos tenyek alapjan kijelentheto, hogy az elso pun haboruban az akkori varos elpusztult. 

A gyerekek, akik eddig fantasztikusan birtak a nap forgatagat, itt mar kezdtek eltikkadni, igy egy gyors vacsora utan haza- illetve  nyugovora tertunk. 

 

Gallipoli… avagy kamaszkorom ket emleke visszakoszon!

Gallipoli kedves emlekeket idezett fel “regmult” lanykorombol.

Az egyiket az ovarosba menet rogton kiszurtuk: Pavel Nedved fan-club Gallipoliban! Ket szolid tabla figyelmeztetett ra 🙂



Dobbenet. Hogy mi koze lehetett Gallipolihoz, nem tudom, hiszen Roma es Torino is eleg messze van innen, de azert jo erzes ilyet latni a vilag vege utan kettovel…

Itt kulon meg kell emlekeznem ferjecskemrol, aki a kepek kedveert extra kort ment az ossze-vissza egyiranyu utakon. Grazie!

A masik emlekem, a fagyizas. A gyerekeknek valoszinuleg ez volt a legnagyobb elmeny, mar tegnap nyaggattak vele. Ma viszont jo ido volt, napkozben mar kabat sem kellett, csak kellett talalnunk egy fagyizot, ami igy marciusban mar mukodik…

Szerencsevel jartunk, igy a csaladi beke is megmaradt.

Itt a szokasos tolcseres fagyi mellett lehetett edes briosban is kerni a fagyit. Utoljara ilyet Sziciliaban lattam es ettem 1995-ben… Jaj de regen volt. De ezek szerint bizonyos dolgok nem valtoznak!


A Csizma sarokrol annyit meg el kell mondani, hogy itt csendesebben folyik az ido, ahogy olvastuk valahol: “itt meg erteke van a percnek”. Raadasul igy, hogy ennyire szezon elott vagyunk, alig vannak turistak, sehol sincs tomegnyomor,  valogathatunk a parkolohelyek kozott, ami nagy szo az olasz varosokat ismerve.

Maskor is jovunk tavasszal!

A Csizma sarkan jartunk

Mai napunk a Csizma sarkanak felfedezesevel telt. Ezt a sarkot Salentina-felszigetnek hivjak, es harom pontjan is jartunk. Alabb egy jo terkep, amin nyomon kovetheto az utunk.


Elso nagy elmeny a nyugati partszakaszon egymas kozeleben magasodo torre-k , ortornyok megismerese volt. Ezek az ortornyok a 16. szazadban kezdtek epulni, es rogton, illetve a tovabbi evszazadokban is komoly szerepet jatszottak a parti vedelemben. Fust- es tuzjellel kommunikaltak egymassal. A Napolyi Kiralysag idejen 379 ilyen torre allt, abbol 80 itt a kornyeken.

A Torre Uluzzot kozelrol-tavolrol is megcsodaltuk.



A Torrek utan Gallipoli fele vettuk az iranyt. Gorog eredetu, neve “szep varos”, es tenyleg remlik valami a toriorakrol, hogy tortent itt valami. A varos ovarosi resze egy kicsi szigeten all, amit hid kot ossze a szarazfolddel, a modernebb reszekkel.

Gallipoli – az utikonyv szerint – dolgozo vagy munkas varos, halaszati kozpont, sok-sok halaszcsonakot lattunk mi is szarado halaszhalokkal es mozgo kagyloarusokkal.


Ami miatt nekunk emlekezetes marad, az azonban nem a tortenelmi emlekek, vagy a hofeher homokos strandok, ami jo idoben kaprazatos lehet, hanem ket olyan dolog, amit a kovetkezo blog bejegyzesben fejtunk ki. 

Gallipoli utan irany a felsziget legdelebbi pontja, ahol az Adriai es Ion tenger osszeer: Santa Maria di Leuca. 

Elotte ebedunket egy igazan pompas helyen, egy obol mellett koltottuk el, igaz a szirten levo nagy szelben a pizzasdoboz majdnem Afrikaig repult…


Leucaban egy hatalmas vilagitotorony figyeli a vegtelen kek tengert, a teren pedig szep templom van. A templom mellett egy XVI. Benedek paparol keszult szobor, az elso, amit rola lattunk. 



Leuca utan az olasz barokk fovarosa, Lecce kovetkezett. Sajnos, a korszakot es Leccet szimbolizalo Katedralist eppen restauraljak, de attol meg megizleltunk valamit a barokk tulburjanzasbol.



Leccenek tobb mint 40 temploma van, mi megneztuk meg a Domot es a Santa Chiara templomot, szepek voltak. Legszebbek azonban talan a kicsit utott-kopott tobbszazeves hazak, amik patinajukbol, eleganciajukbol mit sem vesztettek az evtizedek alatt. Pl. egy-egy teraszon siman allhat harom eletnagysagu meszko szobor.


Vacsira nagyon autentikus helyen, nagyon autentikus etelt ettunk: pucciat. Ez egy kisebb pizzafeleseg, amibe Te magad valasztod ki a belevalokat: husgolyotol elkezdve, brokkoliig, tonhalig, spenotig, szaritott es friss paradicsomig, stb., amit osszesutnek. Arra is ra kellett jonnom, hogy sajnos meg rengeteg olasz szot nem ismerek. 



Finom volt, melto bucsu Leccetol.

Il primo giorno… osregi varosokban jartunk!

A mai nap ket csodas varos felfedezesevel telt!

Kiados alvas utan, kilepve s kozepkori szallasunkrol maris Altamura setaloutcajan talaltuk magunkat. Elso dolgunk valami reggeli keritese volt. A Katedralis mellett betevedtunk egy kavezoba, ahol mintha megallt volna az ido. 


Regi, hatvanas evekbeli milio es targyak. Kifelejovet megtudtuk, hogy a kavezo 1832 ota mukodik. Ez aztan a hosszutavu uzletpolitika!!!! Tessek keresni a datumot a kepen!!


Ha mar regmult, Altamura annal is regebbi multra nez vissza. A varos nevezetes arrol, hogy osember maradvanyokat es tobb dinoszaurusz labnyomot talaltak itt. Igy mar megertettuk a kavezoban tucatszamra fellelheto csokidinokat.


Jot setaltunk, es hires altamurai kenyeret vettunk ebedre.

Kb felora autozassal ertunk el a kovetkezo uticelig, Matera varosaig. Ez a Fold egyik legregebb ota folyamatosan lakott varosa, es ertheto is miert. Olyan jellegzetes tufa sziklakon fekszik a varos, hogy telis-tele van barlangokkal. A hatvanas evek elejeig 30 000 ember lakott ezekben a barlanglakasokban, aztan az allam attelepitette oket a modernebb varosreszbe. Ami akkor szegyenfolt volt, most a kornyek fo turista-attrakcioja, meltan.


Egy korabeli barlanglakas korhu berendezessel muzeumkent mukodik es megtekintheto.  Berendezesileg sok hasonlosagot mutat a mi paraszthazainkkal.


A sziklaba vajt epiteszet minden mas, epitett kornyezetet is jellemez. Egy kivetelevel az osses templomuk felig-meddig sziklaba vajt. Jartunk egy olyan sziklatemplomban (Chiesa di Santa Maria d’Idris, ott a lenti kep kozepen a kereszt alatt, tessek megkeresni :-)), ahol a sziklafalakat 12-17 szazadi freskok diszitik.


A varosban orak hosszat lehet bandukolni, lepcsokon fel es le. David enapi aranykopese is innen ered, “Na, most mar kullogjunk a kocsihoz!” De a masik se semmi: ” A tegnapi teszta utan ma ennek vacsira egy kis lasagnet!”

Matera tenyleg nagyon szep volt, nem sok ennyire jellegzetesen sziklara epult es ilyen nagy kiterjedesu varost lattunk eddig.

Jol esett megpihenni az autoban.

Kovetkezo szallasunk, itt 4-et alszunk, egy kisvarosban van, egesz kozel a tengerhez. Tipikus hosszanti epitesu haz. A tulaj szereti a regi cuccokat, regi irogep, imaszek, gitar, giccses Jezus-kep tarkitjak a szobat. A lakashoz egy kicsi kert is tartozik, remelem, azt is kielvezzuk valamikor, bar eleg hus az este…


Vacsira pizzaztunk, dugig ettuk magunkat, sot meg maradt is holnap ebedre.


Ez egy nagyon szep nap volt!

Holnap irany a csizma tenyleges sarka!

Es vegre elindulunk…

Na, ez a nap is eljott vegre!

Egy iszonyu suru munkanap utan, mindenkit es minden csomagot begyujtve, megerkeztunk Ferihegyre. A nagy rohanast jol mutatja az alabbi kep:


Villamgyors csekkolas es biztonsagi ellenorzes utan pikk-pakk a gepen talaltuk magunkat. A gyerekek persze, akiknek ez volt az elso repulesuk, nagyon fel voltak dobva. Szepen, jol viselkedtek. 


Masfel ora utan Romaban szalltunk le. Itt kb ket orank volt a kovetkezo indulasig, igy belefert egy olasz vacsi is.


Belfoldi, Roma-Bari jarattal mentunk tovabb. A belfoldi gepeknel olyan tomeg volt, mint anno nalunk volt a Keleti-palyaudvaron. 


Ezen a kb egy oras uton a fiuk szinte rogton elaludtak, Petra viszont befejezte a husveti tojasos rajzat, amit az egyik olasz stewardessnek ajandekozott. Nagyon cuki volt, ket puszit is kapott erte.

Kalandaros Csongort idezve ezutan “felvettuk berelt autonkat” es irany az elso szallasunk, Altamuraban. Ez kb 40 perc volt, gyerekek teljesen kidoltek. Kicsit nehezen talaltuk meg a hazat, de elkepeszto volt. Kapcsibol azt mondtam, hogy ketszaz eves epuletben volt egy szobank, de masnap kiderult, hogy a haztomb a 15. szazadban epult (!). Belsore a modern nagyon izlesesen volt otvozve a regivel, az ikeas agynemu mellett megfert a kozepkori boltiv es a barokkangyalka is. Kb. 2 masodperc elaludtunk.

Abu Dhabi, avagy az igazi “leesik az állam” pillanat 

Al Ain-t elhagyva kozel 1,5 oras vezetes utan erkeztunk meg Abu Dhabi (ejteni: Abu-Dzabi) varosaba, az Egyesult Arab Emiratusok fovarosaba.

Mar a bevezeto szakasza az autopalyanak is erzekeltette, hogy itt nem egy Dubai fele fekevesztett fejlesztessel fogunk szembe talalkozni. Ezt itt kerem szepen egy vegletekig atgondolt, funkciok szerint megtervezett es ennek megfeleloen kivitelezett varos. Szeles sugarutak, temerdek park, illetve jatszoter, feher homokos strand  kilometer hosszan es az elmaradhatatlan felhokarcolok jellemzik.


Akinek megadatott, hogy San Diego latkepet a Coronado sziget felelol csodalja meg, annak az az erzese tamadhat konnyen, hogy Abu Dhabi latkepet mar latta valahol. Lehet, hogy csak nekunk hasonlitott nagyon a ketto, de az is lehet, hogy ez nem veletlen. 🙂


Az itt lako 1,5 millio ember kiveteles joletnek orvend, hiszen Abu Dhabi rendelkezik az Emiratusokban talalhato olajkeszletek 90%-aval. Ez a jolet a varos minden porcikajaban visszakoszon.

A varos felhokarcoloi nem tornek olyan magasra, mint Dubaiban, de valahogy nagyon egyseges osszkepet adnak a varosnak.


Nem tudjuk, pontosan milyen is a viszony a Dubai es koztuk, de lehet rivalizalas, mert most eppen Dubai lopta el a kinezett ebedlohelyunket, amit az utikonyv is javasolt. :-((

Oda nem mentunk utanuk az ebedert, hanem egy rettento finom eteleket kinalo olasz konyhat futtato ettermet talaltunk back-up megoldaskent. Meg 400 grammos Fiorentina steak is volt Toszkanabol importalva. Az ember az agyat eldobja.

A turank legvegen pedig jott az a pillanat, amikor mar a varostol igy is elegge tatva maradt szankrol, az allunk veglegesen a foldon, illetve itt a feher marvanyon csattant, ugyanis meglatogattuk a Sheikh Zayed Nagymecsetet.

Zayed sejk – az Egyesult Arab Emirsegek alapitoja, Abu Dhabi egykori sejkje – 2001-ben kezdte el epittetni es a fia – a mostani sejk – fejezte be. Kozel 2 milliard USD-be kerult, de mi ez az osszeg ahhoz kepest, hogy Dubai-t 2008-ban 10 milliard USD-vel mentettek meg az osszeomlastol? Zayed sejk az Emirsegekben igazi legenda, nagyon nagy tisztelet ovezi. Ezt semmi sem jelzi jobban, mint a cime a honlapnak, amit az eletenek szenteltek: http://www.ourfatherzayed.ae.

Megadva a rangjat a mecsetnek, szepen mindenkit be is oltoztetnek, amennyiben barmi erkolcstelent latnak kilatszani a biztonsagi szolgalat szigoru szemu emberei.

Mi igy vegeztuk.


Felsorolni is nehez a rekordokat amit az epulet tart, de egyet kiemelnenk. A vilag legnagyobb perzsa szonyegje itt talalhato. 2000 irani holgy 2 even keresztul szotte kezzel. A lenti kep aljan lathato a szonyeg es termeszetesen a terem vegeig er egy darabban.

De azert a csillarok se egyszeruek.


Feher marvannyal van boritva itt majdhogynem minden. Erdemes egy pillantast vetni a lenti kep aljan levo padlon, a marvanyba intarziazott motivumokba.


Sehol egy elcsuszas, sehol egy picit is kiallo reszlet. Egyszeruen meseszep.


Tobb ezer boltiv, 80 kupola, aranyozott oszlopfok. Mindez a pompa megse csapott valahogy giccsbe, hanem az epulet nagyon meltosagteljes tudott maradni.

Zayed sejk rendelkezese szerint ebben a mecsetben lett eltemetve, de ami szimpatikus, hogy nem a ter közepere, hanem egy szinte eszrevehetetlen kis epuletbe a nagymecset mellett. Siremleke nagyon puritan, feher marvany sirko es kozte homokkal van boritva. Rendelkezese szerint a sirjanal a nap 24 orajaban eneklik a Korant. Ez a szerenynek mondhato temetkezes nagyon szimpatikus, mert ha valakinek, akkor neki meg lett volna a lehetosege egy sokkal grandiozusabb es feltunobb helyen levo temetkezesre ezen a mecseten belul.

Mire az epuletet korbejartuk, elkezdett rank esteledni, es az epuletet szerencsenk volt kivilagitott pompajaban is megtekinteni.

Miutan osszeszedtuk a marvanyrol az állunkat, az autoink fele vettuk az iranyt es a repter fele utazva is a nagymecset szepsege körül kavarodtak gondolataink.

Abu Dhabi fergeteges zarasa volt az eddig is felejthetetlen egy hetes kalandozasainknak Omanban es az Emirsegek teruleten. Igazat megvallva az ut elott sokat nem tudtunk errol a tersegrol, de egy hetet itt barangolva, megallapithatjuk, hogy sokkal tobb termeszeti es kulturalis szepseg talalhato itt, mint azt sokan gondoljak.

 

Al Ain, avagy Zayed sejk szulovarosa

Reggelink elfogyasztasa utan belevetettuk magunkat Al Ain varosaba, amely Abu-Dhabi emirseg resze az Egyesult Arab Emirsegeken belul. A varos nagyon hires es kivetelezett helyzetben van, mert innen szarmazott Zayed sejk, aki 45 evvel ezelott egyesitette a 7 emirseget, amibol letrejott vegul az Egyesult Arab Emirsegek. 

Al Ain nemcsak errol hires, hanem meg a ritkasagszamba meno tevepiacarol is. Itt kezdtuk a napunkat. Ez egy hagyomanyos allatpiac, de nekunk szokatlan volt latni, hogy nem csak kecskeket es teheneket, hanem teveket is adnak-vesznek. 



Innen mentunk Zayed sejk palotajaba, ahol 1966-ig elt, es csak utana tette at a szekhelyet Abu-Dhabi varosaba. Meg ezutan is sokat visszajart ide es sok illusztris vendeget fogadott itt. 


Maga a palota zsenialisan van kialakitva. Nagyon szereny kivulrol, ellenben megis meltosagteljes. Sok az arnyekos resz es a szobak elhelyezese is jol megvalasztott a hoseg elkerulese erdekeben. Maga a sejk 1966-ig eletvitelszeruen elt itt, igy meg az egykori haloszobajat is meg lehetett nezni. 


A kert is nagyon szep, de a sok zold terulet azert mar a mai kor ontozorendszeret dicseri. Akkoriban valoszinuleg meg homok lehetett a fu helyen. 



A sejk palotaja mellett talalhato az Al Ain oazis is, ami kore igazabol a varos epult par szaz evvel ezelott. Nem hiaba a sejk is ismerte az ingatlan valasztas harom alapszabalyat: lokacio, lokacio, lokacio. 

Az oazis bejarata mellett talalhato egy nagyon szep botanikus kert, ahol fantasztikusan es nagyon osszeszedetten mutatjak be az Emirsegekben megtalalhato novenyfajtakat. Itt vegre lathattuk a Frankincense (fenyotomjen) fat is, ami felhasznalasaval keszitettek a tomjent. Ez sokaig az egyik legfobb kereskedelmi termeke volt az itt elo embereknek. 

Az oazisban kozel 15 000 db datolyapalma talalhato es itt egy kis videoban be is mutattak az ugyevezett “falaj” ontozorendszer mukodeset, ami  tobb szaz evvel ezelott szallitotta alagutakban, illetve felszini csatornakban a vizet az oazisokbol, hegyekbol a falvakba. 


Az Omanban kiepitett rendszer kozel 120 km hosszan tudta szallitani a vizet meg a Wahiba sivatagba is, es tobb mint 4000 csatornabol allt. Ez a rendszer ma mar Unesco Vilagorokseg reszet kepezi. A lenti kepen a datolyapalma alatt egy modernkori megfeleloje lathato ennek a csatornanak. 


A varost elhagyva az Emirsegek fovarosa, Abu-Dhabi fele vettuk az iranyt, a 2 x 5 savos autopalyan, ami csak ugy szelte at a homokduneket. 

Abu- Dhabi varosa hatalmas es nagyon pozitiv meglepetes volt szamunkra.

Innen folytatjuk majd az utibeszamolonkat. 

A Karavan uton

Es egy ujabb dobbenetes elmeny!

Muscati varosnezesunk egy rendhagyo varosi setaval folytatodott. Mutrah varosreszbol Old Muscatba setaltunk at, de nem akarhol, hanem at a hegyen, azon az uton, ahol anno a karavanokkal haladtak, amikor meg nem volt autopalya.


Igen, a kep also reszen a szurdokban a mi csoportunk lathato!


A korulmenyekhez az is hozzatartozik, hogy legmelegebb napunk volt, vakito napsutessel, 30 fokkal. Hosiesen birta az utat mindenki, meg a 70 feletti utastarsak is, akik kulon elismerest erdemelnek. Szeretnenk mi is ilyen jo kondiban es eletkedvben lenni senior korunkban 🙂


Jo darabon csak folfele mentunk, pazar kilatassal. Amikor mar ralattunk a tengerparti reszre, akkor elotunt az a tomjentartot abrazolo szobor, ami emleket allit az okori- kozepkori Arabianak, ahol a tomjen fontos termek es exportcikk volt.

Visszafele a tengerparton setaltunk. Kb. 20 eve robbantottak ki a tengerpart melletti szakaszt, es akkor epult meg az autopalya, amin keresztul a ker varosresz mar konnyen atjarhato. Izleses, szep, egyszeru, de megis elegans tengerparti setany ez, rengeteg faval, viraggal.

Ilyen delelott utan mindenkinek jolesett az ebed egy authentic local omani etteremben. A foldon ultunk, kozepre talaltak az eteleket hatalmas kerek talcakrol. Azert kest-villat kaptunk… a helyiek a rizst is kezzel eszik.


Ebed utan autozas kovetkezett vissza a hatarig. Az omani hataratkelo a hatartol vagy 40 kilometerre van, igy ugyan kicsekkoltunk az orszagbol, de megis Omanban aludtunk, Al Ainban egy nagyon extra kis szallodaban.


Elotte eskuvo lehetett, mert nagyon sok helyit lattunk szebbnel szebb szinu hosszu ruhakban, csak ferfiakat, illetve kisfiukat.

Este irani etteremben ettunk, mar amennyire birtunk, mert magunk reszerol dugig vagyunk mar a hussal, rizzsel. Rizsbol itt egy adag annyi, amennyit otthon egy vasarnapi ebednel negyen eszunk.

Holnap mar az utolso nap jon sajnos!

Uton Muscat fele

Csutortok reggel itt ebredtunk:


A latvany mellett szamunkra a tenger meg nem szuno morajlasa marad a legemlekezetesebb. Aludtunk mar tobbszor tengerparton, de ennyire kozel a vizhez meg sosem.

A napfelkeltet ugy tudtuk megcsodalni, hogy eleg volt mezitlab kicsoszogni a vizhez…


Satorbontas es reggeli utan irany Muscat (ejtsd: Maszkat), a fovaros. Ket kisebb megallonk volt, egy nagyszeru fotopontnal, illetve egy mangrove erdo mellett. Ezek a nagyszeru kis fak birjak a sos vizet, ezert tudnak itt is tulelni.


Muscatba beerve eloszor a helyi piacon (souq) idoztunk, itt megvettuk az utolso ajandekokat es szuvenirokat. Szep dolgok voltak.

Muscat harom varosreszbol all: Mutrah, Old Muscat es Tiwi. Ezek regen csak eleg nehezen voltak megkozelithetok, de errol meg hamarosan…

Muscatban van termeszetesen az uralkodo, Qaboos szultan palotaja. 


1970 ota uralkodik, nagyon szeretik, mert stabilitast, joletet hozott az orszagba. Az orszag minden reszet egyenloen fejlesztette, es az Emiratusoktol elteroen nem hivalkodassal, fenyuzessel, hanem jolettel es bekevel akar kitunni az arab orszagok kozul. 

Nincsen utodja, igy nagy kerdes, mi jon utana!